Rozsdamentes acél repülőgép alkatrészek feldolgozása

A rozsdamentes acél repülőgép alkatrészek feldolgozásának és repülőgép alkatrészek gyártásának jellemzői

A rozsdamentes acél légiközlekedési alkatrészek feldolgozása és légiközlekedési alkatrészek gyártása az 1960-as években jött létre. A gazdaság globalizációjával az 1990-es évekre az ipar viszonylag érett lett. Ahogy az üzleti terület tovább bővült, iparági jellemzői fokozatosan megjelentek. Az alábbiakban összefoglaljuk iparági jellemzőit:

1. Az alkatrészek típusainak széles skálája és a magas szintű testreszabás

Az alkatrészek testreszabásának mértéke viszonylag magas, és külön-külön testreszabható a különböző repülőgép modellek különböző részeire. Meg kell jegyezni, hogy egy repülőgép sok alkatrésze van, és az egyes alkatrészek tervezési, anyagkiválasztási és gyártási folyamatainak követelményei eltérőek, ezért ennek az iparágnak a gyártási ciklusa és a gyártási beruházásai viszonylag nagyok.

2. Magas ipari akadályok

Mivel a repülőgépek nem tömeggyártási eszközök, nagy a kereslet az alkatrészek minősége iránt, ami megköveteli őket, hogy magas biztonsággal, megbízhatósággal és stabilitással rendelkezzenek. A gyártóknak meg kell szerezniük a megfelelő képesítéseket és tanúsítványokat mielőtt gyártásba kerülnének, így az ipari akadály viszonylag magas.

3. Együttműködési és támogató termelési együttműködési modell megvalósítása

Az általános alkatrészgyártók és a repülőgép-motorgyártók között nagyfokú kapcsolat áll fenn, és a repülőgép-motorgyártók gyakran szerződéses megállapodások és értékelési módszerek révén értékelik az alkatrészgyártók gyártási minőségét. Kezelje a gyártási időt és az előrehaladást, és még az alkatrészgyártók által gyártott késztermékeket is át kell adni a repülőgép fogadó gyárának minőségellenőrzés céljából.

4. A katonai alkatrészgyártás piacorizációs szintje viszonylag alacsony

Jelenleg viszonylag kevés hazai katonai alkatrészgyártó van, és a tétlenség magas küszöbértéke miatt kevesebb magángyártó vesz részt a piaci versenyben, ezért a piacorizáció mértéke viszonylag alacsony, a piaci versenyképesség pedig nem erős.

A légiközlekedési alkatrészek gyártóiparának továbbra is szakpolitikai támogatásra van szüksége és az iparban belüli szakemberek erőfeszítéseire a diverzifikáció érdekében.